EMLÉKEK TÁRHÁZA

Dráma a kineziológiai oldásokon

Tapasztalatom szerint az emlékek célzatosak és változékonyak. Amikor valaki emlékszik, semmit sem mond a realitásról. A kérdés az:

Melyik emléket milyen okokból választotta?

Klienseim sokszor szemrehányások sorozatául választjuk őket, és az oldások alatt ezt alábecsülik. 

Ha meggondoljuk, hogy a szülők húsz év alatt mit meg nem tesznek a gyermekükért, és abból mire emlékszik az ember, amikor később kineziológushoz kerül?

Többnyire öt-hat negatív tapasztalatra!

Traumák esetében, vagy ha valami rossz történik, többnyire elfelejtjük a legfontosabbat, vagyis, hogy jól végződött. Erről egyáltalán nem veszünk tudomást. Van, aki például arra emlékszik, hogy az édesanya le akart ugrani az erkélyről vele a karjában. Azután sírt és visszalépett. Azt, hogy az anya visszalépett, el is felejtette. Arra viszont, hogy le akart ugrani, emlékezett.

Ha valaki azt mondja:

„Édesanyám el akart vetetni”. Mit jelent ez? Nem tette meg. Ám erre nem emlékszik, de hogy meg akarta tenni, azt számon tartja.

Az emlékek sokszor szellemi fegyverzetünk, de szerencsére a kineziológus a „leszerelést” végzi!

Találkozások

" A khairosz a szent idő, az istenek ideje, amelyben az ember akkor részesülhet, ha jelenét kinyitja a lét minden minőségére..."

Ma reggel...a fakockákkal kirakott aljú pesti átjáróházban...egyszer csak ott voltál. Álltál az oszlop mellett, és végre észrevettelek. Végre Rád néztem. Megláttalak, milyen is vagy valójában. Nem tudom, hányszor siettem már el melletted, néztem félre, merültem el saját türelmetlen igyekezetemben. Mert mindig igyekeztem valahová, mindig vágytam épp elérni valamit, vagy valakit. 
Nem ilyennek képzeltelek. Valójában nem is fordítottam rád figyelmet. Sőt...
korábban leginkább elkerülni szerettelek volna. Idegesítettél. Hiábavalónak tartottalak. Szerettem volna minimálisra csökkenteni a veled töltött időt. Taszítottál. Lelassítottál. Akadályoztál. Szó szerint feltartottál. 

Aztán elkezdtél tanítani. Nem éppen gyengéden, mert makacs és dacos tanítvány voltam. Többször ismételtettél osztályt velem. Emelted a tétet. Meg kellett mutatnod, ki az erősebb. Hosszú időbe telt, míg beláttam, hiábavalóság volt csukott szemmel küzdenem ellened. De előbb gyűlöltelek, mert lefegyvereztél. Tehetetlen voltam. Beletörődtem, aztán lassan-lassan elfogadtam. 
És ma...ma, valamiféle isteni kegyelem folytán, megláthattam igazi arcod. Nemességed, méltóságod, erőt sugárzó tartásod. Feltétlen szükségességed biztonságot adó erejét. Mert kellesz. Mert nélküled nem kap formát a teremtő gondolat. Nem érik meg a gyümölcs és nem fejlődik ki anyja méhében a gyermek. A régiek becsülték értéked...tudták, hogy ha szeretnének valamit, azt meg kell vágyni és aztán elég, ha társadul szegődnek. Felismertek és megadták neked a tiszteletet. 
A VÁRAKOZÁS képessége vagy te. 
A gyengédséghez feltétlenül szükséges, legszebb női minőségek egyike. A teremtő, formát adó idő, egy nő tekintetében felcsillanva világok megnyílásának ígérete. Hozzád le kell lassulni, előtted meg kell állni. És akkor elmondod, amit már régóta szeretnél megértetni, hogy: 
"mindig minden a maga idejében történik meg: a lét ritmusa által feltételezetten."

( az idézetek forrása: http://www.kia.hu/konyvtar/

Homoszexuális szerelem

A homoszexualitás nagyon nehéz társadalmi probléma, nem mai keletű, mindig létezett a történelemben. Már Platonnak is vannak erről leírásai a Symposionban. Az azonos neműek szexuális kapcsolata létező jelenség, ez elől az ember, a hívő ember sem térhet ki. Ezzel szembesülnünk kell, látnunk kell a hátterét, a következményeit, de számomra mindenképp családdinamikai szemszögből a legfontosabb.

A homoszexualitásnak három rendszerben rejlő oka lehet:

Az első, hogy valakinek a családban egy nőt kell képviselnie, mert nincs a családban lány, aki ezt megtenné. Ilyenkor megzavarodik a nemi identitása.

A második, hogy valakinek egy kitaszítottat kell képviselnie, valakit, akit kiátkoztak a családból.

A harmadik feltétel, hogy valaki nem tud kitörni az anyák és a nők bűvköréből, és nem mehet az apjához.

A homoszexuális sors:

A terápiás tapasztalatok azt mutatják, hogy a homoszexualitás, a családi rendszerből származó összefonódásokból alakulnak ki, és nem genetikai eredetűek.

Nézzünk egy példát a férfi homoszexualitásra vonatkoztatva:

Korán meghal egy lány a családban. Ezután születik még három fiú. Közülük ez egyik a halott nővért kell, hogy képviselje.
Ha egy férfi a családi helyzetéből fakadóan egy nővel azonosítja magát, elveszíti a nemi identitását. A homoszexualitás ebben az esetben azt jelenti, hogy valakinek egy másik nemű személlyel kell azonosulnia. Ez a homoszexualitás legnehezebb formája, olyan értelemben nehezebb, hogy nehezebb viselni, mert a homoszexuális rendszerből fakadó sors.

Ellenkező nemű azonosulásnál pszichózis is kialakulhat. Ilyen esetekben az derül ki, hogy a legtöbb pszichotikus betegnél, egy olyan ellenkező nemű azonosulás volt az alap, amelyből nem tudtak kitörni.

Nézzünk egy példát: Terápián megjelenik egy skizofrén lánY édesapja. A lány az egyetlen gyerek a családban. Az apának volt egy ikertestére, aki korán meghalt. A felállításból egészen nyilvánvalóan látszott, hogy a lány a halott testvért képviselte. Ellentétes nemű identifikáció volt. Azt is mondhatjuk, hogy a skizofrénia az ellenkező nemű identifikáció következményeinek egyik súlyos formája.

A homoszexualitásnak, egy olyan formája is megfigyelhető, amely azon alapszik, hogy az illető olyasvalakit képtelen képviselni, akit kitaszítottak a családrendszerből. Ez a kitaszított lehet férfi is. Bizonyos értelemben ugyanis a homoszexualitás is egyfajta kirekesztettség.

Családdinamikailag megfigyelték továbbá, hogy akkor is kialakulhat homoszexualitás, ha az anya kizárja az apát, és a gyereket kizárólag egyedül neveli fel. Vannak ugyan nők, akik gyermeket akarnak ugyan de férjet nem. Ha ez a gyermek fiúnak születik, megvan néha az a tendencia, hogy homoszexuális legyen.