FOLYAMATOS WC-re MENÉSI KÉNYSZER

Az ágyapisiléshez hasonlóan, a gyakori vizelés is az aggodalommal és a félelmekkel áll összefüggésben. Általában az otthoni környezettől távol fordul elő, ahol a gyerek fél, vagy nem érzi magát biztonságban. A megkönnyebbüléssel a félelem és a feszültség egy része is távozik. Ez nagyon idegesítő lehet a szülő számára, ha olyan helyen fordul elő, ahol nincs lehetőség a wc-zésre. Dühe kifejezésével azonban, tovább fokozza a gyerek szorongását, és csak súlyosbítja a problémát.

Ha az iskolában történik, ez azt jelenti, hogy a gyerek fél vagy aggódik valaki vagy valami miatt. A húgyhólyag raktározza és engedi ki a test méreganyagait, egy lufihoz hasonlóan tágul, illetve összehúzódik, és nagy mennyiségű vizeletet képes megtartani. Ha kis mennyiségre is vizelési ingerrel reagál, az azt jelenti, hogy a gyerek nehezen alkalmazkodik az életben történt változásokra. Nem tudja megtartani az új élményt, és idő előtt elereszti azt. Az érzelmi nyomás fizikai nyomássá válik, melyet a gyereknek fel kell oldania.

A WC-re menési kényszert manipulatív módon is használhatja a gyerek, hatalma kiterjesztésére. Amikor nagyon kevés, vagy semennyi vizelet nem távozik, az annak a jele, hogy nem tudja feldolgozni a halmozódó érzelmeket.

Néha olyankor fordul elő, amikor túl sok minden történik a gyerek életében, amihez alkalmazkodnia kell, és a hólyaghoz hasonlóan, ő sem képes elviselni a helyzet feszültségét, ezért a lehető leghamarabb ki akarja engedni magából.

Gyermekeink, ma nagyon elfoglalt életet élnek – sokkal elfoglaltabbak, mint amire saját gyermekkoromból emlékszem. rengetek iskolán kívüli feladatuk és szakkörük van, ezért nem meglepő, ha a gyerek –különösen, ha érzékenyebb, mint az átlag – nehezen tudja befogadni,vagy félelmetesnek találja mindezt.

Nem csoda, hogy amilyen gyorsan csak lehet, ki akarja vetni a szervezetéből.

ÉJSZAKAI ÁGYBAPISILÉS

A gyerekek kevésbé gyakorlottak az elfojtásban, ezért sokkal gyakoribb, hogy viselkedésükön keresztül mutatják meg, ha valami nincs rendben. Gyakran az érzékeny gyerek, a családi feszültség antennája, és ez a feszültség jelenik meg a viselkedésében. Annak idején az iskolában, megtanultuk, hogy az energia nem vész el, pusztán átalakul.

Az érzelmekkel családon belül is, sajnos ez a helyzet.

Ha a szülői háttér nincs rendben, ennek sokszor a gyerek issza meg a levét. Nem célom minősíteni a szülőket, hiszen legtöbben megteszik, ami tőlük telik, csak rá szeretnék mutatni, hogy a gyerek viselkedésbeli szokásai, hogyan rejtik magukban a család „egészét” is!

KATONA DOLOG!

Olyan társadalomban növünk fel, ahol a kisfiuknak, azt verik a fejükbe, hogy „a fiuk nem sírnak”.  Számos családban kimondatlanul is örök érvényű szabályként a levegőben van ez az üzenet, amelyet a gyereknek muszáj betartani, ha apjuk megbecsülésére pályáznak.(gyakori, hogy az apa, vagy a nagypapa, a katonaság kötelékében dolgozik, vagy dolgozott).

Mi történik tehát a gyerekben az elnyomott érzelmekkel? Feltorlódnak, és a tudattalan a bepisilés formájában juttatja őket kifejezésre.

A gyereknek megtanítják, hogy sírni szégyen, holott rendkívüli hasznos dolog, hiszen sírás közben, a felgyülemlett stresszt könnyek formájában engedhetné ki.

A könnyekhez hasonlóan, a bepisilés is azt mutatja, hogy valami mélyen felzaklatja a gyereket. Az éjszakai ágybapisilés, azt jelzi, hogy a gyerek, nincs tudatában félelmeinek, és ettől még jobban összezavarodik. Ha a gyerektől megkérdezzük, hogy mi a baja, nem minden esetben kapunk választ, hiszen sokszor a probléma a tudattalanban rejtőzik.

A harag és a félelem kéz a kézben jár, a gyerek dühös arra, aki ekkora szorongást okoz neki. Az ágybapisiléssel, mind félelmét, mind haragját kiengedheti.

 Kedves szülő, tedd fel magadnak a kérdést, hogy kire, vagy miért lehet dühös a gyereked! Nézz körül a játszótéren és az iskolai környezetben lehet, hogy fél valakitől? Erőszakoskodnak vele? Volt valamilyen nagyobb családi zűr, esetleg válás a közelmúltban, ami megrengette a biztonságérzetét? Lehetséges, hogy valamilyen módon bántalmazták? Lehet, hogy szégyelli magát valami miatt, de másképp nem tudja kifejezni szégyenét és aggodalmát.

Lehet, hogy az egyik szülőjétől fél? Általában ez az apa. Ha túl szigorú, a gyerek nagyon félhet attól, hogy kellemetlenséget okos és ettől feszült lesz. A napokon át tartó érzelmi feszültség felhalmozódik, és ha más módon nem tudja kiadni magából, az ágybapisilés lesz a megoldás.

A félelem hatására, a gyerekek és az állatok is spontán bevizelhetnek. A vizelet távozásával, a félelem is enyhül. Az ágybapisilés nagyon hasonlít ehhez. Ha gyakran megtörténik, akkor nagy odafigyeléssel és érzékenységgel kell kezelni, és meg kell teremteni a gyereknek a helyzetet az érzései kifejezésére-akár ez terapeuta segítségével.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a fegyelmezés a lehető legrosszabb stratégia, és csak fokozza benne a szégyenérzetet és a szorongást.