FÉLELEM

Korunk népbetegsége a félelem. A túlzott rettegés gyakran kellemetlen tünetekkel – reszketéssel, izzadással, magas vérnyomással – jár. Sokan mégsem törődnek vele. Nem veszik komolyan, nem veszik betegségnek, pedig gyógyítható. 
Sajnos minden tizedik ember szorong, és ebből a háromnegyed rész nő. A félelemnek két oka van. Az egyik: létfontosságú, készenléti ösztön. A másik pedig a tapasztalásból fakadó veszélyérzet. 

A félelemnek sokféle arca van.

Félünk a nehézségektől, katasztrófáktól, balesetektől a gazdasági összeomlástól vagy veszteségtől. Sokak számára a félelem állandó kísérőtárs, olyannyira, hogy félelem nélkül, már el sem tudják képzelni az életüket.

A félelem leggyakrabban megnevezett okai: a kudarc, értelmetlenség, elutasítás, háború és magány. Ám mindezek, csak kiváltó okoknak tekintendők. Az igazi ok, mindig a személyiségben rejlik, a gondolkodás korlátozottságában, a lét ős okához való visszacsatolás hiányában. Amint e téren kitágítjuk tudatunkat a félelem megszűnik. Első lépés, fel kell ismerni, hogy van félelem, de nem én vagyok a félelem.

A félelem előnyei:

Lehetővé teszi és megkönnyíti a gyors reakciót, ahol erre szükség van.

Meggátolja vagy csökkenti a test sérülésének lehetőségét, amennyiben rábírja az embert, hogy a feltételezett veszélyhelyzettől távol tartsa magát.

A félelem hátrányai:

Kifejezetten kellemetlen érzés.

Következményei:

-korlátozza a szellemi képességet

-korlátozza az emésztést

-megterhelődik a szívműködés

-magas vérzsír és vércukorszintet eredményez

-károsodnak a véerek

-az örömérzet megszűnik

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.