KRITIKA

2015.11.21. 14:59

Szavakkal verők

kritika.jpgVan egy közmondás:”az apró kavics fel tudja borítani a nagy szekeret!”, igen egy apró szóval fel lehet borítani egy ember lelkivilágát. A sértő degradáló megjegyzések, a lekicsinyítő bírálatok rendkívül negatív üzeneteket közvetíthetnek önmagunkról, olyanokat, amelyek drámaian befolyásolják lelki egészségünket.

Sokszor hallottam:
„Ha választanom kellene a testi és a szóbeli bántalmazás közül, inkább egy verésnek tenném ki magam. A szavaktól az ember megbolondul, a sebek láthatatlanok, a verésből származó sebek százszorta hamarabb gyógyulnak, mint a sértések.”

Akár gyermeknevelésről, akár párkapcsolatról van szó, előfordul, hogy időnként sértő módon szólunk egymáshoz. Ha ez gyakran ismétlődik, akkor verbális bántalmazásról beszélhetünk. Az a káros, ha a gyerekünk vagy partnerünk külsejét, intelligenciáját, képességeit vagy emberi értékeit gyalázó, rendszeres verbális támadás éri.

A szavakkal verőt, két jól elkülöníthető stílus jellemzi. Vannak, akik közvetlenül nyíltan és gonoszul becsmérlik társukat. Előfordul, hogy külsejét minősíti, helyzetét kibeszéli, és állandóan csak a rosszat látja benne.

Jó kérdés, hogy miért teszi. Járjunk ennek egy kicsit a végére.

Kedves olvasó, hogy jobban ráláss, az ilyen helyzetekre tudnod kell, hogy a kis kritika mögött, mindig egy igény húzódik meg. Nézzünk erre egy példát: „Rám sosincs időd!”, itt valójában az elhanyagoltnak érzett fél, azt szeretné közvetíteni párja felé: „szeretném, ha több időt töltenél velem, szükségem van a közelségedre.”

De nézzük meg, mi rejtőzik a nagy kritika mellett, amikor a másik félt rendszerint becsmérlik, kibeszélik, degradálják. Ebben az esetben, a bántalmazó, olyan helyzetet generált, amivel a saját lelkiismerete nem tud megbékélni, ezért próbálja társát rossz színben feltüntetni, hogy magát mentesítse, a felelősség alul.
Nézzünk erre is egy példát: „fiatal pár, családtervezésről beszél. Majd a fiú, önhatalmúlag, anélkül hogy a lánnyal egyeztetne, elérkezettnek érzi ennek idejét, és teherbe ejti őt. Sok üres szó hagyja el a száját (karácsonyra már a feleségem leszel, jövőre már hárman leszünk, stb.)
A baba megfogan, a fiú meggondolja magát, majd abortuszra kényszeríti a lányt.” Itt felborul kettőjük kapcsolata. Ezután, a fiú társát, rendszerint becsmérli, mindig mindenhol, mert csak így tudja felmenteni magát. A lányt rosszabb színben kell feltüntetnie, mert így van mentség a tettére.

Tehát kedves Olvasó ne feledd, kis kritika mögött igény, nagy kritika mögött lelkiismeret-furdalás rejtőzik.

De nézzük a szavakkal verők másik táborát. Ők azok, akik nem ennyire direkt stílusban, hanem heccelő, szarkasztikus megjegyzésekkel, finoman lekezelő kijelentésekkel támadják a másikat. Az ilyen társ, a sértést gyakran humorral leplezi. Ha a másik fél a nemtetszését fejezi ki, a sértő mindig azzal vág vissza: „tudod drágám, hogy csak viccből mondtam”!

Ha ez sokszor ismétlődik, a sértett fél idővel nem tud különbséget tenni igazság és tréfa, fenyegetés és jópofaság között. A pozitív humor az egyik legértékesebb eszközünk, amellyel a családi kötelékeket erősíthetjük. A lekicsinyítő viccelődés azonban, rendkívül kártékony hatást fejthet ki a családban. Társunk idővel a szarkazmust és a vicces túlzásokat egyaránt szó szerint veszi.

Mindannyian sütöttünk már el vicceket mások kárára. A ilyen tréfák legtöbb esetben ártatlanok, de gyakorisága kegyetlensége és forrása az, ami sértővé teszi őket. Szadista és destruktív dolog, ha az erősebb fél, a társa kárára viccelődik.

Hogy meg tud-e változni a sértő fél? Ahhoz, hogy a válasz igenlő legyen, az alábbiaknak kell teljesülniük:
- a sértő félnek fel kell ismernie és el kell fogadnia, hogy ez probléma
- meg kell bánnia, amikor elveszíti a béketűrést
- segítségért kell folyamodnia
- akarnia kell, hogy társa is része legyen ennek a gyógyulásnak
- a sértett félnek, látnia kell a javulás tüneteit, amikor a tettek mezejére lép.

Jellemző a sértő félre, hogy fontos számára, hogy neki legyen igaza. Ez az irányítással együtt járó problémák egyik tünete. Ők a szőrszálhasogató maximalisták, akiknek sosem lehet a kedvükre tenni. A kor sajnos csak felerősíti ezeket a hajlamokat. Sokszor elhangzik: „engem már ne akarjon senki sem megváltoztatni, nem érdekel, mások mit gondolnak.” Ez szomorú, de elég gyakori.

Hogy benne kell/szabad maradni egy ilyen kapcsolatban?

Én úgy érzem, senkinek sem lenne szabad együtt lennie egy olyan emberrel, aki nem ismeri be, hogy neki kell megváltoznia, és nem a pincérnek, aki kiönti a kávét. Kedves Olvasó, ne szabad a tehetetlenség állapotába esni, ha alaposan szemügyre veszed magad, meg fogod találni azokat az eszközöket, amik kellenek egy jó döntés meghozatalához. Ha mégsem, Én itt vagyok és segítek Neked.
http://ANGI-KINEZ.BLOG.HU

A bejegyzés trackback címe:

https://angi-kinez.blog.hu/api/trackback/id/tr188096614

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.