ÁLDOZATI SZEREP 2.

Mit vonz be az önszeretet hiánya?

Tegyük fel, hogy valaki egész életében áldozatként viselkedett. Szülei, partnere és az élet is, csak ritkán voltak jók hozzá, amiért az illető nem érezte jól magát. Megfigyelései és tapasztalatai a tehetetlenség érzését keltették benne. Belső érzelmi világa, olyan embereket vonzott, akik valamilyen okból kifolyólag ezeket az érzéseket találták vonzónak:
1. TETTESEKET: akik könnyű prédára vadásznak. A tettesek általában lusták. A legkönnyebb utat választják, és a leggyengébb áldozatban rúgnak bele. Akik korábban áldozatok voltak, de megtalálták az erejüket, tudják, hogy a tettesek ilyenkor elkezdenek új áldozatok után kutatni.

2. MÁS ÁLDOZATOKAT: hogy megértsék egymást, és biztonságban érezzék magukat, ami a közelség érzését kelti bennük.

3.„ÁPOLÓNŐKET” ÉS VIGASZTALÓKAT: méghozzá olyanokat, akik akkor érzik jól magukat, ha látják, milyen rosszul megy az áldozatnak. Az ápolónők, mások nyomorúságából élnek, különben nem lenne munkájuk. Míg egyesek valójában jóságból cselekszenek, másokat a felsőbbrendűség
érzése hajt: „ ha látom milyen rossz xy-nak, boldog vagyok, hogy nekem nincs ennyi problémám”.
Abban egyikük sem tud igazán segíteni az áldozatnak, hogy kizökkenjen a szerepéből. Abban a pillanatban azonban, amikor az áldozat felismeri, mi az oka ennek a vonzásnak, megfigyelővé válik. És ha tudja, hogyan fossza meg az erőt ettől az októl, áldozatból szabad ember lesz. Ennek a változásnak előfeltétele az önmaga és a saját élete iránt érzett szeretet.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.